| | | | | Mottó:
Pénz és barátság akár olaj és víz.
Nem jár együtt.
/Michael Corleone, Keresztapa c. film/ | | 2020. január 1. | | | | | Az adat az új olaj, már 2 éve... | | | | | | Az eIDAS rendeleten alapuló hazai jogszabály, a 2015. évi CCXXII. törvény 42/A. §-a és a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 68/A. §-a 2018-01-01 óta hatályos, azaz pontosan 2 éve elvileg adott a lehetőség a piaci szereplők számára arra, hogy a különbözö szolgáltatásokat (felhasználó-hitelesítési, dokumentum-hitelesítési, attribútum-lekérdezési, igazolt kézbesítési SZEÜSZ, KEÜSZ) igénybe vegyék. Az eIDAS rendelet szerinti nemzeti gateway rendszerek elindulása, azaz a cross-border kommunikációt (is) biztosító infrastruktúra létrejötte (2018-09-29) után (ld. PSD2/FinTech vs. eIDAS/GovTech bejegyzést) az EU figyelmének középpontjába a folyamatok átterelése, a közigazgatási szakrendszereken (public service provider) túlmenően a piaci szereplők (private service provider) bekötése került. Az EU marketingesei is a KKV/SME piaci szereplők felé fordultak...
Érdemes azonban továbbra is általánosabban, átfogóan figyelni a kinyíló adatbázisokat, hiszen nem csak a közigazgatás (eIDAS révén), hanem a banki szektor (PSD2 révén) és az egészségügyi szektor (CBH révén) is elérhetővé teheti - felhasználói jóváhagyás után (GDPR révén) - a felhasználói adatokat harmadik felek (piaci szereplők) számára.
Minden területen léteznek egyértelműen érdekes folyamatok.
A közigazgatási adatok (eIDAS) hasznosak lehetnek bármilyen űrlapozó folyamathoz, ahol akár e-közigazgatási ügyeket, akár pl. webshop-os megrendeléseket, B2B szerződéseket kell kitölteni vagy akár (nem) valós idejű ügyfél-átvilágítást, adategyeztetést, adatfrissítést kell végrehajtani közhiteles adatforrások lekérdezése révén.
A banki adatok (PSD2) hasznosak lehetnek pl. hiteligénylési folyamatoknál bérjövedelem-igazolások, befizetett közüzemi csekkek, negatív adóslista (BAR/KHR) és pozitív adóslista (KOMA) mellett vagy helyett a számlatörténetek lekérdezése révén (AISP).
Az egészségügyi adatok (CBH) hasznosak lehetnek pl. élet- vagy egészségbiztosítói folyamatoknál a kórelőzmények és genetikai alapú betegséghajlamok miatt DNS lekérdezése révén.
És minden területen léteznek kevésbé triviális, de mégis érdekes folyamatok. Ezekhez próbáltam most 1-1 példát hozni.
A közigazgatási adatok (eIDAS), mint az ügyfél, állampolgár saját viselt neve, személyi azonosítója, lakcíme, anyja születési neve és saját kezű aláírása vagy a saját kezű aláírással azonos joghatású minősített elektronikus aláírása (eIDAS) szükségesek pl. a választási törvény (2013. évi XXXVI. törvény) szerinti jelöltállításnál az ajánlóív kitöltéséhez, illetve a népszavazási törvény (2013. évi CCXXXVIII. törvény) szerinti aláírásgyűjtés íveinek kitöltéséhez. A közhiteles adatforrások között itt érdemes kiemelni az eSZIG vagy eSzemélyi kártya közvetlen használatát, hiszen a 2016-05-27-től kiadottak képesek minősített elektronikus aláírás létrehozására, illetve a 2019-09-30 után kiadottak már tartalmazzák a polgár lakcímadatát és személyi azonosítóját is a többi alapadat (pl. saját viselt neve, anyja születési neve) mellett. A jogi és műszaki lehetőségekről és korlátokról bővebb információ olvasható a korábbi írásokban, illetve a MELASZ (Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség) dokumentumtárában.
A banki adatok (PSD2), mint a számlatörténetek, amelyeken egyértelműen látszik, hogy mennyi a havi kereset (akár bérjövedelemről, akár más jellegű bevételről legyen szó) hasznosak lennének pl. egy társkereső szolgáltatás, mint a Tinder számára, hogy akár anyagi helyzet alapján is lehessen keresni/szűrni a potenciális jelölteket a nem, távolság és életkor mellett. Önbevallások helyett a banki lekérdezések révén lehet hiteles, akár 1 éves minta alapján számolt átlagot megadni a felhasználó jóváhagyása alapján, hogy pl. a Sugar Daddy, Sugar Granny iránt érdeklődők könnyebben megtalálhassák párjaikat.
Az egészségügyi adatok (CBH), mint pl. a rák vagy más, gyorsabb lefolyású halálos betegségek diagnózisai, az onkológiai adatok - a felhasználó jóváhagyása alapján - hasznosak lennének az ingatlanszerző életjáradékos vállalkozások számára. Hogy ez mennyire elfogadható etikailag/morálisan, az jó kérdés, viszont akár win-win is lehet a felek számára, hiszen egyik oldalról ismert az időtartam, amíg az életjáradékot folyósítani kell, a másik oldalról pedig így akár maximalizálni is lehet a kinyert pénzmennyiséget, amit vagy örökül lehet hagyni az utódokra, vagy valóban fel lehet használni az utolsó hónapok szebbé tételére.
Kapcsolódó anyagok:
| | | vissza | | | | | |
|
