| | | | | Mottó:
Szerencse a keresztnevem [...].
Igaz, a vezetéknevem meg Bal.
/Terry Pratchett/ | | 2012. október 24. | | | | | A szerencse forgandó | | | | | | Az október első hete igencsak változatosra sikeredett: előtte néhány hónapig (a nyáron hatályba lépett 14/2012. (VI. 28.) NGM rendelet és 15/2012. (VI. 28.) NGM rendelet alapján, amelyek részletezték a 1991. évi XXXIV. törvényt) mindenki úgy gondolta, hogy a pénznyerő automatákat a szerencsejátékipar szereplői bekötik a NAV-ba, illetve szerver oldali logikára állnak át (kódok szerver oldalon vannak, kliens oldal csak megjelenít). Közigazgatási szempontból nem is a játékszerverek, hanem a tranzakciós szervernek nevezett elemek az érdekesek, amelyek feladata többek közt a napi jelentések elkészítése a tranzakciós adatok alapján, majd elektronikus aláírással és időbélyegzővel való ellátása, illetve rejtjelezés után az adóhatóság felé történő beküldése lett volna.
De mi történt október elején? Lássuk, mit mond az idővonal!
- 2012. október 1.
Lázár János bejelenti a hétfő reggelre összehívott rendkívüli kormányülés után, hogy a pénznyerő játékautomaták működtetésének megszüntetését kezdeményezik. A korábbi rendeletekkel ellentétben csak néhány helyen (kiemelt kaszinókban) lehet üzemeltetni ilyen automatákat.
- 2012. október 5.
Matolcsy György bejelenti, hogy a pénztárgépek bekötésre kerülnek a NAV rendszerébe (online kapcsolat). Akik a szerencsejátékos fejlesztésekben részt vettek, azok tudják, hogy funkcionálisan az igényt lefedik a pénznyerő automatákhoz illesztett tranzakciós szerverek is.
- 2012. október 9.
A Magyar Közlöny 2012. évi 133. számában megjelenik a 2012. évi CXLIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról.
- 2012. október 10.
A 2012. évi CXLIV. törvény a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról hatályba lép.
A tranzakciós szervernek nevezett modul szerencsejáték kapcsán leírt funkcionalitása nem nagyon különbözne a pénztárgépes környezettől: tranzakciós adatok (BE, KI, TÉT, NYER helyett tételek, összegek, ÁFA-kulcsok, dátum adatok) összegyűjtése alapján jelentéseket kellene készíteni. Legalábbis gyanús, hogy "csak" valamilyen napi összesítés kerülne elküldésre, hiszen egy teljesen valósidejű rendszer üzemeltetése 400 ezer pénztárgép esetén nehéz feladat lenne. A projektet a bolgár mintára építenék, akik több lépcsőben tudták bevezetni az új rendszert. Az alábbiakat mondta a HVG-nek nyilatkozó bolgár szakember az áttérésről:
"A teljes folyamat mintegy két évbe telt, és több állomása volt. [...] A technikai követelményeket tartalmazó pénzügyminisztériumi rendelet 2010 végén lépett hatályba. 2011. január elsejétől azonban még csak az ország 3 ezer benzinkútjának kellett biztosítania a pénztárgép és az adóhatóság közötti kapcsolatot, illetve a napi forgalom továbbítását. [...] A következő határidő 2011. szeptember vége volt: addig kellett minden áfaköteles adózónak rákapcsolódnia az adóhatóság rendszerére és biztosítani számára a valós idejű hozzáférést. 2011 végére mintegy 73 ezer pénztárgép csatlakozott a bolgár adóhatóság rendszeréhez. A harmadik határidő 2012. március vége volt, addigra kellett az összes többi pénztárgépet bekötni. A Datecs műszaki igazgatója szerint a projekt sikeresen zárult, és több mint 300 ezer pénztárgépet kapcsoltak rá az adóhatóság rendszerére. [...] a pénztárgépek bekötésével egymilliárd euró értékű adóelkerülést sikerült megakadályozni."
/forrás: HVG/ Az adóhatósághoz való csatlakozást a bolgár példánál mobilinternet révén valósították meg: a bővíthető (kb. 10 évnél nem idősebb) pénztárgépekbe SIM kártyát helyeztek, amelyek GPRS révén küldik el a központba a napi jelentéseket. Magyarországon egy ehhez hasonló megoldás bevezetéséhez vélhetőleg sok köze lenne a majdani állami mobilszolgáltatónak is, ha egyszer sikerülne problémamentesen megnyernie a frekvencia-pályázatot. A GPRS (2G) lefedettség az NMHH által közzétett adatok szerint elég jó, az átküldendő adatcsomagok mérete, illetve az átküldés ütemezése pedig lehetővé teszi, hogy lassabb csatornákat használjanak, úgyhogy ez a technológia elégséges is lehet.
/forrás: NMHH/
A HVG-s cikk itt véget ér, pedig a szál továbbgondolásával messzebbre is el lehet jutni: akár a bankkártyák, akár a NEK (Nemzeti Egységes Kártyarendszer) tagjai, akár az adott üzletlánc hűségkártyái képesek tárolni a felhasználói adatokat. Egy-egy fizetés alkalmával a pénztárgépnél, vagy magánál a POS terminálnál használva a kártyákat gyorsan lekérdezhetők lehetnének a vásárló személy (vagy cég) adatai, amelyek alapján az üzletlánc a papír alapú nyugta helyett egyből e-számlát tudna kibocsátani és elküldeni a vásárló e-mail címére (szintén kártyáról lekérdezett adat). Halkan jegyzem meg: a vásárlónak kiküldött e-számla egyben továbbításra kerülhetne az online pénztárgépből az adóhatóság felé is, ami aztán N-mélységben elemezhetné cloud segítségével a rengeteg e-számlát. A rendszer működhet, de egyrészt valóban kellenének a vásárló adatai (ugyanis e-nyugta nincs, csak e-számla) másrészt kritikus pont, hogy miképp kerülne az e-számla a vásárlóhoz: e-mail címre küldéshez kellene egy kártyán tárolt (szükség esetén módosítható?) e-mail cím, vagy ha az üzletlánc ad portálfelületet az e-számlák letöltéséhez, akkor meg a hozzáférési (jogosultság és számla-vásárló összerendelés) problémákat kellene megoldani.
"174. §
(1) Számla papíron vagy elektronikus úton egyaránt kibocsátható.
(2) Nyugta kizárólag papíron bocsátható ki.
175. §
(1) Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen alapon rendelkezésre álló számlára e törvényben szabályozott jogot alapítani, kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított.
(2) Az (1) bekezdésben említett követelménynek való megfelelés érdekében az elektronikus úton kibocsátott számlát
a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel kell ellátni; vagy"
/forrás: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról/ Hogy mire lesz lehetőség és mi valósul meg, az attól is függ, hogy pont az idézett ÁFA-törvény hogy fog módosulni a közeli jövőben (merthogy fog!), mennyire fogja az érinteni az e-számla jogi szabályozottságát.
Kapcsolódó anyagok:
| | | vissza | | | | | |
|
